A múlt héten jelent meg az Menedzsment Fórumon egy cikk „Elégedettebbé tesz a távmunka!” címmel, amely kizárólag a távmunka előnyeivel foglalkozik. Idén volt közöm egy pár távmunkás kiválasztáshoz, és ezen keresztül beleláttam a kockázatokba és nehézségekbe, amelyeket most megosztok Önnel.
A távmunka tőlünk nyugatabbra rendkívül elterjedt alkalmazási forma, igaz ott a 4 és 6 órás foglalkoztatás is rendkívül népszerű, különösen a kisgyermekes anyukák között. A távmunkát alkalmazó cégek elsősorban költségcsökkentés miatt alkalmazzák, hiszen az ilyen dolgozó számára nem kell fenntartani drága irodát, nem kell bejárnia minden nap a munkahelyére, időrabló és dögunalmas értekezleteken sem múlatják az időt, és még sorolhatnám.
Tény, a távmunka sem csodaszer, nem jelent megoldást minden munkaügyi, személyzeti problémára, viszont számoljon azzal, hogy távmunkára sokkal nehezebb embert találni, mint irodában ülős munkára!
Igen, az irodai dolgozók többsége teljesen alkalmatlan a távmunkára, mert nem eléggé önálló. A folyamatos munkához kell neki az irodai közösség, a szinte folyton jelenlévő ellenőrzési fenyegetettség! Egyszerű ezt belátni, nézzen körül a kollégái között, hány olyan van közöttük, akit ha egyedül hagyna 1 hétig, akkor is ugyanúgy elvégezné a munkáját, mint az irodában?
Csak, hogy az arányokat érzékeltessem, 2008 tavaszán egy ügyfelem meghirdetett irodavezetői munkakört távmunkában:
– kb. 120 pályázat érkezett,
– 40 pályázót hívtak be személyes interjúra,
– 5 bizonyult alkalmasnak egy irodai munkakörbe,
– és mindössze 2 fő bizonyult igazán alkalmasnak távmunkára, akik közül az egyik az óta is maximális kölcsönös elégedettséggel dolgozik ott.
Meglepett az is, hogy a jelentkezők nem igazán gondolták át, hogy mit is jelent pontosan a távmunka. Amikor az interjú közben elmagyaráztuk, hogy ez mivel is jár, akkor kezdték el felfogni, és gyorsan kezdett elfogyni a lelkesedés. Megdöbbentő, hogy az emberek többségének mennyire szüksége van a „csordára”, amely megóv minden bajtól, amely hátteret, lendületet ad.
Összefoglalva, a távmunkának tényleg nagyon sok előnye van, bizonyos munkakörökre érdemes megfontolni, de számoljon vele, hogy nehezebben fog rá alkalmas embert találni, mint irodai közösségben végzett munkára. Nem lehetetlen, de jóval kevesebb alkalmas rá.
Ez nálunk még tényleg kényes téma.
Nekem jelenleg is vannak távmunkás kollégáim, de ilyen bonyolult feladatot, mint az irodavezetés nem mernék kiadni.
Csak olyan feladatot, ami
1. egyértelműen mérhető
2. ebből következően teljesítmény alapon értékelhető
3. és mi már csináltuk, tehát pontosan tudom, hogy mennyit kellene teljesíteni
Ilyenek a telemarketinges, adatbázis szerkesztési jellegű munkák.
De valóban igaz, hogy a munkavállalók sem gondolják át, mit is jelent a távmunka.
Rendszeresen előfordul, hogy reklamál a kevés fizetés miatt, aztán kiderül, hogy „Ja, hát egy kicsit elment az idő a főzéssel”.
De hogy ne vegyem el teljesen a kedved, itt egy pozitív szempont is:
Valóban van egy réteg, aki értékes munkát képes végezni, és sehogy máshogy nem éred el, mert kicsi/beteg gyereke van, távol lakik, stb.
Hajrá, távmunkára fel! 🙂