Korábbi blogom hozzászólásait olvasgatva látom, hogy sokak számára nem kétséges, a teljesítménybérnél nincs jobb motivációs szempontból. Ehhez képest meglepően kevés cégben találkozhatunk vele, pedig nagyon sokan nekifutottak már a bevezetésének.
Így volt ez egy 300 főt foglalkoztató autóipari termelő vállalatnál is, ahol külön tanácsadót fogadtak a teljesítményorientált bérrendszer kidolgozására és bevezetésére. Az illető tisztességesen meg is dolgozott a pénzéért, több hónapos előkészítő és tervező munka révén kidolgozott egy nagyon jó rendszert.
Ezután következett egy 3 hónapos tesztfázis, ahol még a régi rendszerben kapták a dolgozók a fizetésüket, de kaptak mellé egy kimutatást, hogy az új rendszerben mennyit kapnának, majd a 3 hónap letelte után mégsem vezették be az új rendszert…
Vajon mi lehet az oka, hogy a teljesítménybér koncepciók nagy százaléka az íróasztal fiókban köt ki és egyáltalán nem jut el a bevezetésig?
Természetesen elég sokféle oka van, de megfigyeltem egy markánsat, ami nagyon nagyon gyakori, és ez volt a felelős a fenti történetben is a kudarcért. Arról van szó, hogy a fizetés talán a legkritikusabb dolog a munkavállalók számára, ehhez bármilyen módon hozzányúlni (kivéve az egyértelmű emelést) életveszélyes. A fenti autóipari beszállító cégben is volt 3 munkavállaló, akiknek nem tetszett az új rendszer, ezért elkezdtek először csak protestálni, de később egyenesen balhézni!
A vicces a dologban az volt, hogy e 3 ember közül ketten már a "közeljövőben kirúgjuk" című listán szerepeltek, mert nem voltak a munka élharcosai, mégis a vezetés a balhézás miatt nem vezette be a teljesítményorientált bérrendszert!
A cégvezető utána úgy fogalmazott nekem:
"A munkatársak nem akarták a teljesítményorientált fizetést."
Igen, 3 ember balhézása miatt az alakult ki benne, hogy mind a 300 nem akarja az új fizetési rendszert!?
Igen, 3 ember miatt sutba dobtak 2,5 millió forint tanácsadási díjat, meg rengeteg időt, energiát, amit a projektbe öltek, a teljesítménybér rendszer egyéb hozadékairól nem is beszélve!
Lehet, hogy kemény, de ilyenkor egyenesen a cégvezető alkalmasságát kérdőjelezem meg, mert nem képes objektív döntéseket hozni. Ha 300 emberből 3 balhézik, az statisztikailag semmi, főleg ha kettő közülük a kirúgás határán táncol, akkor meg végképp.
Ha a 300-ból a 30 legjobb munkatárs reklamálna, protestálna, na akkor először is meghallgatnám őket, és elgondolkoznék a hallottakon, habár még ilyenkor is lehetséges, hogy csak félnek a változástól, de azt legalább lehet orvosolni.
Esetünkben azonban ilyenről szó sem volt, a cégvezető beijedt 3 balhézó embertől, és megbüntette a jól teljesítőket. Nehogy már többet keressenek az átlagnál!
Tamás, teljesen jogos, hogy megkérdőjelezed a cégvezető alkalmasságát. Szerintem több okból is:
1. Eleve nem gondolhatta át, hogy ő maga mit akar, így kifogásra alapozott.
2. Nem kérdezte meg a balhékor a legjobb dolgozókat.
3. Ha egy ilyen esetben vannak kirúgás határon álló dolgozók, azokat a teszt megkezdése előtt el kell küldeni. Mert a balhé arról szólt: „Hátha most rúgnak ki és ráfoghatom, hogy ezért. Lehet esetleg kártérítést kérni pl.”
Láttam már szándékosan hanyag dolgozót, akinek semmi más célja nem volt, minthogy kirúgják. Pont gyermeket várt, de még egyáltalán nem látszott rajta. A titkárságra vették fel a cégnél. Volt, hogy az ajánlottan érkezett, aláírással átvett leveleket a szemétbe dobta. Kétszer figyelmeztették, harmadszorra elküldték. Egy nappal lépte át a próbaidő határát. A munkaügyi bíróság neki adott igazat, mert arra hivatkozott, a terhessége miatt mondtak fel neki.