4 jel, ami nem sok jóval kecsegtet a próbaidő alatt:
2. Az új munkatárs rengeteget mesél arról, hogy mennyit dolgozik.
Találkozott már a cégében olyan emberekkel akik folyton arról beszéltek, hogy mennyi dolguk van, közben elég gyakori vendégei a cigaretta és kávészüneteknek?
Ráadásul ritkán tudnak 1 óra alatt megebédelni?
Ráadásul éppen akkor beszél 1 órát arról, hogy milyen elfoglalt, amikor valami sürgős dolga van?
Nem akarjuk ezzel a dohányzó és/vagy kávézókat diszkriminálni, hiszen aki cigarettafüggő még lehet kiváló munkaerő!Tapasztalataim szerint a jó munkaerő dolgozik, a nem jó pedig lépten-nyomon reklámozza, hogy mennyit dolgozik. Nálam aki ezzel kezd, arra azonnal felfigyelek, mert gyanús. Annál gyanúsabb, minél jobban el akarja hitetni velem:
– hogy ő személy szerint mennyit dolgozik,
– hogy az ő munkája mennyire fontos,
– hogy neki mennyire nehéz problémákat kell megoldania,
– hogy mennyire őszinte és egyenes,
– hogy ő mennyit segít a kollégáinak,
– és a többi… még hallgatni is fárasztó.
Szerintem egy munkatársról az eredményeinek kell beszélnie, nem az önreklámnak.
Következő pont a jövő héten…
Szia, Tamás!
A régebbi ismeretségünk miatt tegezlek, ám amúgy én is helyeslem a magázódást! Végre valakik nem bizalmaskodó, lekicsinylő, modoros stílusban szeretne érdeklődőket szerezni, és nem csak fiatalokat! Amikor egy újabb mobiltelefont vezsek, örülök, ha legalább a közponos nem tegez le. Az emberek beszivárgó degradálásának jelei az, hogy nem adják meg a tiszteletet egymásnak. Más: annak is örülök, hogy így kis adagokban legalább írásban – mert eddig erről még olvasni sem szoktam- legalább másodkézből, mások tapasztalata alapján tanulgathatom az életnek ezt a területét. Biztos jó lesz még valamire, nagyobb emberismeretre, és a vezetők nézőpontjainak a jobb megismeréére biztosan, mert arra mindenkinek szüksége van. Üdv. 🙂