Abban a legtöbb vezető egyetért, hogy egy motivált és egy nem motivált munkatársa teljesítménye között legalább duplája a különbség, ezért nem vitás, hogy ezen a cége, csapata sorsa múlhat. Ha ennyire fontos ez a téma, akkor vajon miért van óriási nehézsége ezzel a legtöbb vezetőnek?
Mai blogbejegyzésemben arra keresem a választ, hogy a vezetők többsége miért nem veszi észre a legnyilvánvalóbb akadályát munkatársai motiválásának, azt amelyiken ráadásul a legkönnyebb változtatni. Igen, megint rólad van szó kedves vezető társam, de nem mindegy hol kezdjük az önvizsgálatot…
Anno még a fejvadász pályafutásom kezdetén, huszonévesen elég gyorsan meg kellett tanulnom, hogy a pályázóknak elsősorban az ügyfél és nem az én értékrendemnek kell megfelelniük. Ennek köszönhetően nem egyszer előfordult, hogy olyan pályázót vittem az ügyfélnek, akivel én semmi pénzért nem dolgoztam volna együtt, de ők nagyon jól egymásra találtak.
Akkor figyeltem fel azonban arra a jelenségre, hogy szinte kivétel nélkül minden ember magából indul ki, amikor másokat megítél vagy megpróbál megérteni!
Amikor egy elképzelés bedől
23 évesen úgy gondoltam, hogy az idősebbek kellő élettapasztalattal rendelkezve biztosan nem így tesznek, majd be kellett látnom az elmúlt 18 évben, miközben sokszor 70 éves embereket kellett erre rádöbbentenem, hogy magából kiindulva esélye sincs a másik ember tettét, gondolkozását megérteni.
Jól látható ez különösen vállalkozóknál, ahol a cégtulajdonos és a bérből-fizetésből élő alkalmazott olyan, mintha két külön univerzumban élne. Az egy dolog, hogy egy alkalmazott soha nem fogja a vállalkozót megérteni, mert amíg nem próbálta meg, addig elképzelése sincs, hogy ez mivel jár, azonban a világ még elég jól tovább működik, ha ez így marad.
A gondok ott kezdődnek, amikor egy cégtulajdonos, vagy akár alkalmazott vezető nem érti meg a beosztottait, mert akkor esélye sincs őket hatékonyan motiválni, azaz esélye sincs arra, hogy a dupláját hozzák a jelenlegi teljesítményüknek!
Hogyan nyilvánul meg ez a gyakorlatban?
Például amikor egyes vezetők kizárólag a teljesítményarányos fizetési rendszerben látják a megoldás kulcsát munkatársaik magasabb teljesítményéhez, pedig tudják, hogy a legalacsonyabb motiváció a pénz, a zsoldos szintje!
Nem is tudom hány száz órát kellett már bizonygatnom cégvezetőknek, hogy nem minden embert lehet több fizetéssel motiválni, sőt ugyanazon embernél, akit korábban ugyan pénz motivált volt, később ez megváltozhat, és lehet, hogy a több szabadidő, a kevesebb stressz motiválja vagy egy kombi céges autó a limuzin helyett.
Sőt, megdöbbentő látni azoknak a vezetőknek az arcát, akik nagy lelkesen felkínálják a legjobb emberüknek az előléptetést vezetői pozícióba, majd az illető nem fogadja el, mert nem akar vezető lenni!
Pedig az ok nyilvánvaló, egy vezetőt, különösen cégtulajdonost egészen más dolgok motiválnak, mint azokat az embertársait, akik egész életüket beosztottként dolgozzák le. Ezzel az égvilágon nincs semmi baj, tudomásul kell venni, hogy a világ azért ennyire sokszínű, mert mások vagyunk. Megérteni kell ezt vagy elfogadni, és ennek megfelelően cselekedni.
Még a fizetési rendszernél is oda kell erre figyelni
Nem véletlen, hogy amikor megkérnek arra, hogy segítsek egy cégben a fizetési rendszert megváltoztatni, akkor azt egy alapos felméréssel kezdem (1 db A4-es oldalnyi kérdéssel), minden egyes munkatársat megkérdezve, mert eddig mindig más igények jöttek fel, mint amire a vezetőjük gondolt. Sőt, olyannyira más igények, hogy ha a vezető eredeti elképzelései szerint alakítják át a fizetési rendszert, akkor az rendkívül demotiváló lett volna a munkatársakra nézve!
A mai nehéz időkben kiemelt fontosságú, hogy motivált, ez által jól teljesítő beosztottaid legyenek, de ehhez először ki kell bújni az elképzeléseid közül, meg kell értened a munkatársaid értékrendjét ahhoz, hogy képes legyél javítani a motiváltságukon.
December elején már hagyományszerűen a munkatársak motiválásáról fogok tréninget tartani, amelyben rengeteg új információ lesz, köztük Geert Hofstede szociológus kutatásainak meglepő eredménye, amely sok plusz információt ad arról, hogy miért más a vezetők és beosztottaik értékrendje és motivációja, de arra is, hogy miért szenvednek annyit a külföldi vezetők a magyar beosztottakkal…
Kedves Tamás!
Kiyosaki a Cashflow-négyszög c. könyve sok kérdésre választ ad a vállalkozó – tulajdonos – cégvezető – alkalmazotti lét és gondolkodás és hozzáállás témájában. Néha tényleg más bolygók, univerzumok lakói vagyunk, aktuális szerepünktől függően. Mert van olyan, hogy mindkettő, sőt, több is vagyunk egyszerre, de ez már egy másik bejegyzésért kiált. 🙂
És igen, van változás a motivációban az idők – történések előrehaladtával, teljesen igazad van.
Szép napot!
Üdvözlettel,
János