avagy merjünk kicsik lenni, vagy sem?
Éppen egy ügyfelemnél voltam, és a következő 5 éves stratégia volt a téma. Alapjában véve egy rendkívül innovatív startup cégről van szó, amely Magyarországon élen jár iparágában a digitalizációban, továbbá egyre inkább nemzetközi cégeknek dolgozik. Szóval nem egy begyöpösödött, socreál, 80-as években alapított kényszervállalkozás.
Végigvettünk mindent, ami egy vállalkozás stratégiájának kidolgozásában fontos:
- a küldetést,
- a miérteket,
- és a stratégiai célokat,
amelyek közül a legfontosabb, hogy 5 éven belül ne a magyar piacból éljen meg a cég.
Ezután arra a terelődött a szó, hogy milyen pozíciót szeretnének elfoglalni pl. az európai piacon, esetleg miben szeretnének a legjobbak, leginnovatívabbak lenni? Az egyébként rendkívül innovatív, egyenesen karizmatikus cégtulajdonos erre azt válaszolta, hogy: „Mi legyünk a Skoda a német piacon!”
Rajtam kívül ott ült a cég üzletfejlesztési, pénzügyi és informatikai vezetője, mind 15-20 évet multicéges környezetben ledolgozó, sokat próbált menedzserek, és egy emberként hördültünk fel: miért Skoda, miért nem Mercedes?
Kiderült, hogy az egyébként nagyot álmodni tudó alapító nehezen tudja elképzelni, hogy valaha is német áron dolgozzanak a német piacon, magyarul van benne egy kelet-európai vagy inkább magyar kishitűség. És ő még messze nem a tipikus „merjünk kicsik lenni” mentalitású magyar vállalkozó, mert elég komoly víziói vannak cége nemzetközi terjeszkedéséről, a szakmájában világszínvonalon dolgozik, de még benne is van egy pici „lejjebb pozícionálom magam a nyugat-európaiaknál” érzés (szerintem mára már csak volt, mert a kollégái biztosan meggyőzték).
Valóban irreális, hogy egy magyar vállalkozás német áron dolgozzon a német piacon?
Ekkor ránéztem az üzletfejlesztési vezetőre, aki ráadásul több évet élt és dolgozott Németországban, hogy lát-e bármilyen okot, akadályt arra, hogy a német piacon német áron dolgozzanak?
Azt válaszolta, hogy ő semmilyen okot nem lát erre, kizárólag rajtuk, a hozzáállásukon múlik, hogy ezt el tudják-e érni, vagy sem. Ráadásul végignézve a sok tehetséges fiatalt a cégben, akik már most képesek nemzetközi színvonalon dolgozni, és pont a cég innovatív volta miatt jöttek ide. Őket biztosan nem fogja motiválni, hogy Skodák, a kicsit lesajnált kelet-európai szereplő legyenek a német piacon, aki emiatt olcsóbb, mint a Volkswagen, pedig legalább annyira jó.
Hiszek abban, hogy ma Magyarországon…
Mit gondolok én erről? Idemásolom a weboldalam Rólam menüpontjából a küldetésemet:
„Hiszek abban, hogy ma Magyarországon (és Felvidéken, Erdélyben, Délvidéken) lehet olyan vállalkozást építeni, amely felveszi a versenyt bármilyen nemzetközi versenytárssal. Megvan már hozzá minden az országban, ami kell:
- innovatív ötletek és termékek,
- befektetői tőke,
- a kkv-k számára is megfizethető, nemzetközi szintű szakemberek és vezetők.
A probléma csak annyi, hogy ezek nehezen találnak egymásra, mert a legtöbb vállalkozóból hiányzik a cégépítői tudás, hogy olyan egységes rendszerbe tudja a fentieket foglalni, amely végeredménye egy folyamatos növekedési pályán lévő, nemzetközi piacon is versenyképes, stabil vállalkozás.
A küldetésem az, hogy minél több kis- és középvállalkozásnak segítsek felnőni a nemzetközi cégek szintjére, mind a képzéseim, mind a személyes közreműködésem által.”
Tényleg merjünk kicsiben gondolkodni?
Nem egy ügyfelem vált nemzetközi szinten is potens szereplővé, sikersztorivá, több országban egyenesen piacvezetővé, és nem egy ügyfelem tört komoly borsot Magyarországon a multi versenytársai orra alá, szóval az akadályok szerintem csak fejben léteznek.
Azt látom, hogy sajnos a magyar vállalkozók nagyobb része eléggé kishitű, még álmodni sem mer igazán, ezért utána a tervei és a tettei sem lesznek eléggé nagyívűek ahhoz, hogy nemzetközi sikersztorit építsen fel.
Pedig a globalizációnak vannak olyan elemei, amelyek óriási lehetőséget jelentenek egy magyar kisvállalkozó számára is, mint pl.:
- Minden megtanulható az interneten keresztül, cégvezetés, marketing, adott iparágak trendjei, élvonalbeli tudása (ha tudsz angolul),
- Felhőtechnológia révén egy 5 fős kisvállalkozás olyan szoftvereket és rendszereket tud megfizetni, amelyek 15 éve csak a globális nagyvállalatok sajátja volt,
- Az e-kereskedelem, az online marketing és az outsourcing révén akár Új Zélandon nyithatsz webáruházat, és válhatsz ott a legkomolyabb piaci szereplővé,
- A globalizált tudás, és a multicégek révén rengeteg olyan fiatal (és tapasztalt), magasan kvalifikált munkavállaló érhető el Magyarországon, akik számára a nemzetközi munkakörnyezet a természetes, velük szinte rutinmunka több országban sikeres vállalkozást építeni!
Ha még bármit kihagytam, kérlek írd meg kommentben!
Nézzük a realitásokat
Most is több ügyféllel dolgozom, ahol a cél a kelet- vagy nyugat-európai terjeszkedés, sőt olyan is van, ahol az USA a célpiac! Ez utóbbi tényleg merész cél, de! A nagy DE itt természetesen az, hogy erre az USA-beli terjeszkedésre kellőképpen felkészültünk.
Felvettünk olyan üzletfejlesztési szakembert, aki már másik magyar cég kötelékében éveket dolgozott az USA piacán, szinte második hazája, találtunk olyan marketing ügynökséget, aki szintén jól ismeri az USA piacot, tanulmányoztuk más magyar cégek sikeres USA-beli piacra lépését, sok mindent kifejlesztettünk és leteszteltünk a magyar és a környező országok piacán, és még folytathatnám a sort.
A lényeges elem itt az, hogy már minden feladatra van olyan szakember az országban, aki dolgozott magyar cég USA piacra lépésén, csak meg kell találni és természetesen meg kell fizetni őket. Tény, a kockázatok is nagyobbak, mint pl. a szlovák piac meghódítása, de a lényeg, hogy felépíthető olyan csapat, akivel sikeresen neki lehet menni egy USA piacnak is, ha megvan a megfelelő háttér, és természetesen a cégvezetés képes eléggé nagyban gondolkodni.
Közben felnőtt egy új vállalkozói réteg
Egyébként már 2010-ben megfigyeltem, hogy elkezdett felnőni egy új vállalkozói réteg, akik már folyamatosan tanulnak, figyelik a nemzetközi trendeket:
- marketingben és értékesítésben,
- cégvezetésben,
- informatikában,
- hr-ben,
- ügyfélszolgálatban, ügyfélkezelésben,
- és természetesen figyelik a saját szakterületük nemzetközi élvonalát is (maximálisan tisztában vannak vele, mit tudnak iparáguk vezetői).
Ezek a vállalkozók már szinte mindent másként csinálnak, mint a főleg 80/90-es évek vállalkozói:
- Nem a barátaikból, rokonaikból, ismerőseikből építik fel cégüket,
- Nem kapcsolatokon keresztül értékesítik terméküket, szolgáltatásukat, hanem a legmodernebb marketing és értékesítési módszereket használják, ezért képesek bárhol eladni a világban,
- Nem kiskirályként vezetik a csapatukat, hanem partnerként kezelik a munkatársaikat, sok mindenben együtt gondolkodnak,
- Minden ízében modern, a nemzetközi piacon is versenyképes céget építenek, magyarul semmilyen feudális mintát nem követnek!
Mára ez a vállalkozói réteg annyira megnőtt (szerencsére), hogy kb. 6-7 éve már csak nekik dolgozom, egészen ritka, hogy jön egy 2000 előtti alapítású cég. Ráadásul közülük 10-ből 8 nemzetközi terjeszkedésben gondolkodik, lassan már nem is lesz olyan ügyfelem, aki nem!
Rendkívül örülök annak a tendenciának, hogy egyre több a nemzetközi piacon is versenyképes magyar vállalkozás, egyértelműen jó az irány, de még sokat kell tenni azért, hogy ezt az ország gazdasága is megérezze…
Szia Tamás!
Ezt írod:
„A globalizált tudás, és a multicégek révén rengeteg olyan fiatal (és tapasztalt), magasan kvalifikált munkavállaló érhető el Magyarországon, akik számára a nemzetközi munkakörnyezet a természetes, velük szinte rutinmunka több országban sikeres vállalkozást építeni!”
Ez valószínű így van, de ezek a munkavállalók nem mennek át tömegesen magyar kkv-hoz. Nem találkozom magamhoz hasonlóval, aki pár év multi után kicsi vagy közepes magyar céghez ment volna. Nagyjából kezdem sejteni ennek az okait is. (Ez most álszerénység volt, pontosan tudom miért… :D)
A magyarvállalatok 2030 c. konferencián is tényként kezelték a megszólaló résztvevők, hogy a 90-es években felállított tétel, miszerint a multiktól távozó munkaerő majd magyar cégeknél helyezkedik el és viszi a fejlettebb munkakultúrát nem valósult meg. Aki multinál kezdett, az ragaszkodik utána a multis karrierhez. Ha kiteszik, akkor átmenetileg elmegy ugyan magyar vállalkozáshoz, de első alkalommal visszamegy egy multihoz.
Tanulságos okai vannak, egészen le lehet ásni a szociológiai jellemzőkig.
Üdv,
z