A bérek miatt elégedetlenkednek a legtöbbet a magyar munkavállalók

A bérek miatt elégedetlenkednek a legtöbbet a magyar munkavállalók

A bérek miatt elégedetlenkednek a legtöbbet a magyar munkavállalók 150 150 Vállalkozásfejlesztés blog

Fejlodes"A magyar munkavállalók kétharmada ugyan nem tervezi a váltást, mégsem minden területen elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel – mutatott rá a KutatóCentrum és a MASMI Hungary Piackutató Intézet közös felmérése. A legtöbb kritika a béreket és a szakmai fejlődési lehetőségeket éri…" olvasható a mfor.hu cikkében.

Sokan pont emiatt azt mondják, hogy az ajánlott bért bele kellene írni az álláshirdetésekbe, amivel én nem értek egyet, azt viszont komoly hibának tartom, hogy a legtöbben, különösen olyan munkaköröknél, ahol van bőven szakmai kihívás, fejlődési lehetőség, ezt a hirdetők semmilyen szinten nem említik meg.

Pedig az átlag feletti teljesítményt nyújtani képes pályázóknak pont ez kelti fel az érdeklődését…

Pályafutásom során elég gyakran fordul elő, hogy az általam írt álláshirdetésre a befutó pályázó olyan ember, aki egyébként nem is keresett állást, csak nézelődött, vagy ismerőse, kollégája, házastársa, anyósa (igen, ilyen is volt) hívta fel a figyelmét a hirdetésre. Ehhez képest a legtöbb álláshirdetésben megelégszenek a feladatok vázlatos felsorolásával, meg a versenyképes juttatási csomag lobogtatásával. 

Mindeközben a munkáltatók többsége motivált, lelkes munkatársakat szeretne, de nem látja az összefüggést, hogy ehhez már eleve motivált embereket kellene felvenni! Motivált embereket pedig nem a sablon hirdetések vonzzák, hanem azok, amelyekből látszik számukra a fejlődési lehetőség és a szakmai kihívások.

"A felmérés ugyanakkor rámutatott arra, hogy a munkavállalói elkötelezettség kialakításában nem elsősorban a bérek játszanak szerepet, a legfontosabbak a szakmai fejlődési lehetőség és a felső vezetés támogató hozzáállása. Ezt a munkáltatók többsége is felismerte, így egyre több álláshirdetésben emelik ki a fejlődési és a karrierlehetőséget…" mfor.hu

Na most ezt a legtöbben elintézik ennyivel:

"Amit kínálunk:

– Versenyképes jövedelem

– Nagyfokú önállóság, kihívás

– Folyamatos fejlődés, karrier lehetőség"

Erre mondják az álláskeresők, hogy túl általános és semmitmondó a hirdetés szövege, és bizony emiatt sokan, pont a legjobbak nem jelentkeznek. De nézzünk meg egy jó példát, ahol nem csak 2 pont jelzi az "Amit kínálunkban" a fejlődési lehetőséget, hanem az egész hirdetés maga:

Bosch – Tervező mérnök álláshirdetés

Profession4

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ebben a hirdetésben több részlet, információ is azt jelzi, hogy mind a cég, mind a munkakör olyan lehetőség egy ambiciózus mérnöknek, ahol komoly szakmai feladatok várnak rá, továbbá a vezetői munkába is belekóstolhat, és az előrelépési lehetőség sem csak egy jelige.

Mondjuk az is igaz, hogy a munkaerőpiacon a Bosch-nak már elve van egy jó arculata, mert nem olyan gyártó cég hírében áll, aki csak a legalacsonyabb szintű betanított bérmunkát hozta Magyarországra, hanem komoly fejlesztő központot is működtet.

Összefoglalva, amennyiben kvalifikált munkára keresel új kollégát, akkor az álláshirdetést ennek megfelelően írd meg, azaz adj némi információt a szakmai fejlődési lehetőségekről. Természetesen ezt egy vállalati karrier oldalon sokkal részletesebben ki lehet fejteni (erről egy következő blogbejegyzésben fogok írni), de már a hirdetésben fontos, hogy ott legyen, mert ott dől el, hogy egyáltalán továbbmegy-e a karrier oldalra.

Kelkó Tamás

1993 óta dolgozom tanácsadóként: ebből 7 évet fejvadászként, 1999 óta pedig KKV szervezetfejlesztő és HR szakértőként segítek magyar vállalkozásoknak leküzdeni a növekedéssel járó akadályokat.

Összes bejegyzés tőle:Kelkó Tamás
18 hozzászólás
  • Attila 2011. február 23. 14:14

    Alapvetően egyetértek, de egy apró jel arra mutat, hogy ez a Bosh hirdetés valószínűleg fordításból származik.
    Az első bekezdés Tegeződő, a második már Magázódik.

    Persze ez a lényeget nem érinti, de azért egy ekkora cégnek ilyenre nem ártana odafigyelni.

  • Eszter 2011. február 23. 16:32

    Egyetértek az előző hozzászólóval. Ezen kívül sajnos helyesírási hibák is vannak benne: a szinonima szó második i betűje is rövid, nem hosszú, és a német nyelvű kifejezést külön kell írni. Csak azért kukacoskodom, mert a pályázótól is hibátlan helyesírású önéletrajzot várnak el.

  • Cs. Kádár Péter 2011. február 23. 20:41

    Minden állásinterjún azt kérdeztem, mennyit fizetnek. Szándékosan. nem azért, mert tényleg érdekelt, hanem mert – állítólag – a munkaerő piac is piac. Ahol nem voltak hajlandók megmondani, ott azonnal felálltam, és közöltem, hogy amit a hirdetésben írtak, hogy itt csapat van, az hazugság, márpedig hazug disznókkal nem akarok együtt dolgozni.

    Most olyan munkahelyem van, ahol nem csináltak ebből titkot. Nem tól-ig-ot mondtak, hanem hajszálpontos összeget. Bármit mondtak volna, elfogadtam volna. De tudták, hogy miért keresnek dolgozót. (Nem munkaerőt, hanem dolgozót.) Jól érzem itt magam, és ha a tízszeresét ajánlanák, akkor se mennék el. Mert mind emberileg, mind szakmailag irtó jó.

    Egyébként vannak országok, ahol kötelező a hirdetésben megjeleníteni a bért.

    A Bosch hirdetése semmitmondó, vacak, megalázó, magyartalan. Az ilyen ajánlatra öntudatos magyar ember nem is reagál.

  • Németh Lajos 2011. február 24. 09:18

    Nekem éppen az ellenkezője a tapasztalatom és így is tanítják jónéhány helyen,hogy akinek az az első kérdése, hogy mennyit fizetnek, azzal már nem tárgyalnak. Én nagyon sok emberrel végeztem állásinterjút, de én se foglalkoztam az ilyennel. Az első visszakérdésemre sem tudott válaszolni, hog y eltudja e végezni a feladatot egyáltalán és milyen minőségben. Kiderült, hogy bármennyiért is eljött vona, még az alapokkal sem volt tisztában a szakmájában. Én ha állást keresnék és érdekelne a feladat én azt kérném,hoyg 1. hónap próbaidőt adjanak és fizessenek amennyit akarnak és akkro üljünk le bértárgyalásra, de akkor én mondom meg mennyit kérek és mennyit érek.

    • Egyed Anikó 2011. február 24. 18:14

      Csakhogy bolond lenne egy munkáltató 1 hónapig foglalkozni egy ilyen dolgozóval, amikor végül kiderülhet, hogy háromszorosát éri (saját maga véleménye szerint), mint amennyit a cég hajlandó és tud fizetni.
      Én biztosan nem fektetnék ennyi energiát egy zsákbamacskába. Szinte biztos, hogy végül nem tudnánk megegyezni… Ráadásul a dolgozó és munkáltatója között partneri viszonynak kellene lennie, egyik fél sem üllhet ilyen magas lovon.

    • Cs. Kádár Péter 2011. február 27. 13:02

      Ha eleve megadnád a hirdetésben a bért, nem is kéne kérdezni. Vajon mi okod van arra, hogy titkolózol? Nem fizetsz adót?

    • Kelkó Tamás 2011. február 27. 23:57

      Van, amikor nincs konkrét, meghatározott bér, mert új pozícióról van szó, ezért rugalmas. A pályázók igényeitől és a minőségétől függ, hogy egyrészt ki nyeri el az állást, és milyen feltételekkel.

      Praxisomban elég gyakran fordul elő, hogy az ügyfél elképzel egy bért, majd annyira jó a felhozatal, hogy végül ugyan jóval magasabb bérben állapodik meg valakivel, mint az eredeti elképzelés, mégis elégedett, mert olyan embert kapott, aki szintén jóval többet tud, mint az eredeti elképzelés.

      Ha meghirdette volna az eredetileg elképzelt bért, akkor valószínűleg nem jelentkezett volna a nyertes pályázó sem.

      Szóval a bér van, amikor rugalmas, így nem is igen lehet mit kiírni.

  • Cs. Kádár Péter 2011. február 27. 12:59

    Az, hogy mit tanítanak, és az, hogy mi a tényleges teendő, két egymástól bizonyos mértékig független dolog.
    Például mindannyiunknak azt tanították, hogy mondjunk mindig igazat.

    Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és pl. a Mt. is kimondja az „Egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét. Már csupán emiatt sem lehetne olyan nagy titok a bér.

    Mégis, mit meg nem tettek az állami cégek, hogy a vezetők jövedelmét eltitkolják (üvegzseb törvény). És hány pert kell még megnyerni addig, amíg nyilvánvaló lesz a fizetések nyilvánossága.

    • Kelkó Tamás 2011. február 28. 00:00

      Pontosan ezért nem szeretem a fix bért, mert egyenlő munka nem létezik. Minden ember más-más képességű, ezért nem nyújtanak egyenletes teljesítményt.

      Az állami vállalatoknál a vezetői bérek eltitkolását én is elítélem, mert végül is közpénzről van szó, de a teljesítmény elvárásoknak való megfelelés %-a is legyen nyilvános.

  • Hamcipó 2011. március 7. 15:34

    „versenyképes juttatási csomag” – ez elég röhejesen hangzik. Ebbe mindenki azt ért bele amit akar.

    Szerintem a probléma ott van, hogy az egyre nagyobb munkanélküliség a munkaadók helyzetét teszi egyre könnyebbé és a munkavállalókat egyre kiszolgáltatottabbá. Olyan álláshirdetések jelennek meg, ami fél oldalon sorolja, hogy mihez kell értened.
    Helyette csak egyetlen sort kéne beleírni: „Várjuk az XY nevű konkurencia XY nevű kereskedőjét, értékesítési vezetőjét, stb.. hogy jelentkezzen nálunk”

    Mindenki keresi a csodaembert, aztán pár hónap után rájön, hogy a csodaember sem tud pénzt adni a piacnak, hogy vásároljon valamit.

    VAGY

    sokan azt hiszik, hogy 200 000 bruttóért olyan értékesítési vezetőt kapnak, akik államtitkárokkal reggeliznek, és két hónap alatt több 100 milliós árbevételt generálnak. Igazából lehet ezeket a dolgokat tudományosan megközelíteni, de inkább azokkal a töb diplomás, több nyelvvizsgával és gyakorlattal rendelkező emberkékkel kellene interjút készíteni, akik több mint 1 éve munkanélküliek és ki vannak téve a multik szemét világának (legyél 25 éves, ne legyél még agymosott, dolgozz 9-18-ig (és azért elvárt ezen felül a túlóra is), legyen két diplomád, két nyelvvizsgád és lehetőleg projekt menedzseri, értékesítési, programozói, informatikai tapasztalatod, legyen óriási kapcsolatrendszered (persze közép és felsővezetők)) vagy a magyar KKV-nek, akik a csőd szélén billegve keresik a tuti embert.

    Aztán persze kiderülhet az is menetközben (ha elhiheted valakivel, hogy 200e bruttóért államtitkárokkal reggelizel és két hónap alatt 100 milliós árbevételt hozol), hogy csak akkor vesznek fel egy helyre, ha borítékos zsebbe fizetést elfogadod, vagy alapítasz egy céget és beszámlázol, stb… gusztustalan az egész. Van aki 10 perces interjú alatt leszűri, hogy „nem vagy elég rámenős értékesítő”, nem érdekes, hogy milyen bizonyított eredményeid voltak a múltban, stb…és még sorolhatnám.

    2008 szeptember óta gyűlnek a tapasztalataim, kb 200 oldalas könyvet tudnék írni, de ki lenne kíváncsi rá, hiszen mindenki tisztában van ezekkel.

    Elnézést kérek a hosszabb írásért, így eljuttam egy kiollózott mondattól egy kó(ö)rképig.

  • Álláskereső 2011. október 20. 10:38

    Amire itt elsősorban szükség van az az, hogy támogatni kell már egyetemi korszakból a leendő , jövő embereit, hogy tapasztalatra tegyenek szert! Abból az okból kifolyólag, hogy nem 1xer, nem 2xer, számtalanszor elhangzott az már, hogy tapasztalat nélkül nincs mit keresni…Pedig a cégnek is előnyt jelentene ha ösztönözné a gyakornokok munkáltatását kitaníthaja már időben, hogy a cég javára forduljon és aki valóban arra a szakmára született arra bizton számíthat, hogy kulcsembere lesz a cégénél ha megfelelő motiválásban és bérezésben lesz része

    • Kelkó Tamás 2011. október 23. 20:09

      Igen, a felsőoktatásnak és az alkalmazó vállalatoknak sokkal jobban együtt kellene működniük, továbbá a diplomát én legalább 1 év gyakorlat, és bizonyos elvárt eredményekhez kötném, így nem lenne a mai értelemben szűz pályakezdő.

      Egyébként az ELTE programozói matematikus, vagy BME műszaki informatikus szakon végzettek jó része már komoly munkatapasztalattal, referencia munkákkal rendelkezik a diplomázáskor. Nincs is különösebb problémájuk az elhelyezkedéssel.

  • Pályamódosító 2011. november 3. 18:41

    Mit tehet egy olyan fiatal, akinek ugyan van tanítói diplomája, de oktatáson belül sosem volt lehetősége abban dolgozni. Pályát szeretne módosítani, de ha a képzett szakembereket „nem veszik fel”, őt még úgy sem, hiszen másban nincsen tapasztalata. Ez egy ördögi kör.
    Vagy egyáltalán milyen más szakmát érdemes elkezdeni egyetemen újra tanulni, ami még nincs telítve, ahol még van lehetőség? Újabb diploma nélkül már nem is ember?
    Honnan lesz szakmai tapasztalata, amit a cégek kérnek?

    Nekem például sajnos nem volt a főiskolám annyira rugalmas, hogy egy multinál tudtam volna gyakornokoskodni. Most meg sakk-matt… Mert ugye újabb hallgatói jogviszony hiján még egy gyakornoki posztot sem lehet sehol betölteni, hogy belelássunk a cégbe, hogy tréningeken vehessünk részt, stb.

    • Kelkó Tamás 2011. november 5. 13:33

      Kedves Pályamódosító!

      Így látatlanban csak sajnos csak találgatni tudok. Egy biztos, nagyon sok pedagógusból lett kiváló értékesítő, és a pár év betanulás után könnyedén keresi meg pedagógus fizetése akár tízszeresét is.Tudom, hogy a humán értelmiségiek fejében ez úgynevezett “ügynöki munka”, ami egy erős sztereotípia.

      Az értékesítési szakma rendkívül szerteágazó, kezdve az utcai táskás ügynöktől kezdve, a mérnök/értékesítőkön át az atomerőműveket értékesítő lobbistáig. Leügynöközni mindet elég szűklátókörűségre vall. Bezzeg az USA-ban rendkívül megbecsült szakma, mert ott tudják, hogy a mai kínálati piacon gyakran az értékesítőkön múlik egy cég sikere vagy bukása.

      Értékesítést a felsőoktatásban nem tanítanak, legjobban a biztosítóknál, a multi-level-marketing cégeknél (vagy http://www.ertekesitokiskolaja.hu)lehet megtanulni az alapokat, ha csak tanulás céljából megy hozzájuk, akkor 1 év után már bátran pályázhat másfajta cégekhez is, mert van tudás és tapasztalat. Egy biztos, jó értékesítőkből még az USA-ban is hiány van, hát még itthon.

      A másik hiányszakma, amihez nem kell, sőt nem is létezik felsőfokú végzettség az online marketingeseké. Ez egy olyan szakma, ami olyan tempóban fejlődik, hogy nem is nagyon lehet oda bevinni, mert 1 év alatt elavul a tananyag. A jó hír, hogy ezt a szakmát az interneten, teljesen ingyenesen meg lehet tanulni, különösen ha beszél angolul, mert szakértői blogokban, facebookon található meg a legfrissebb tudás.

      Arról nem beszélek, hogy nyelvet beszélő mérnökökből és informatikusokból csak Németországban több tízezer fős hiány van, de pl. CNC marósra és esztergályosra is úgy vadásznak a gyártó cégek.

      Szóval van bőven olyan szakma, amelyek képviselőire óriási a kereslet, de nagyban függ a személyes motivációdtól és képességeidtől, hogy melyikre érdemes ráállnod.

      Üdv, Tamás

  • Pályamódosító 2011. november 5. 14:27

    Kedves Tamás, köszönöm válaszodat!

    Közben kitűztem a céljaimat, külföld, nyelvtanulás, mesterképzés és az alatt gyakorlat. Csak az a baj, hogy addig is kicsit át kellene módosítanom megfelelően az önéletrajzomat, amiben kissé bizonytalan vagyok, hiába bújom a kiváló önéletrajz tippeket. Nem nagyon kapok sajnos visszajelzést a megpályázott cégektől. (Egyelőre recepciót tudnám elképzelni magamnak, mert még a nyelvvel kissé hadilábon állok.)

    Tudnál nekem ebben segíteni?

    Üdv.: Viktória

    • Kelkó Tamás 2011. november 5. 14:32

      Kedves Viktória!

      Küld el az önéletrajzod az iroda(kukac)kelko.hu címre!

      Üdv, Tamás

  • Állás_kereső 2012. június 26. 20:00

    Egy biztos szerintem: nyelvet kell tanulni és akkor megnyílik egy csomó kapu 🙂

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Oszd meg a cikket egyik ismerősöddel!